Noeszter és Esznoémi



Annak idején, amikor a kicsik még a pocakomban voltak és nevet kellett választani nekik, egyet biztosan tudtunk. Nem akarunk kiszúrni se magunkkal se ismerőseinkkel se mással, aki közelebbi kapcsolatba kerül majd a lányokkal, azzal, hogy hasonló csengésű, hangzású nevet adunk nekik. Vicces és jópofa persze, de lelki szemeim előtt láttam, amint a két huncut éppen valami rossz fát tesz a tűzre és nekem hirtelen rájuk kell szólnom, de persze a másik nevét ejtem ki vagy csak értékes másodperceket veszítek azzal, hogy agyam azon zakatol kinek a nevét mondja ki.
Ugyanakkor nem mindennapi dolog ikreket várni, világra hozni és nevelni vagyis nem mindennapi a névválasztás sem meg egyébként sem akartam megfosztani magamat az előbb említett vicces és jópofa, azonosan csengő ikres névválasztás örömétől, így kompromisszumos megoldásként a lányok második neve lett ikres. Rita és Zita. És hogy melyikük a Rita és melyikük a Zita? Nem szoktam azonnal rávágni a választ..bevallom pár másodpercnyit ekkor is dolgoznak agytekervényeim. Eszterem a Zita (praktikus megoldásképpen, mivel nem szerencsés a nyelvészek szerint és szerintem se ha az egyik név utolsó betűje ugyanaz, mint amivel a másik kezdődik), Noémi pedig a Rita.
De hogy miért írom le ezt most? Hát csak azért, mert még így is -szerintem az egynél több gyerekesekhez hasonlóan- összekeverem a neveket és rendszeresen hallani ahogy kiabálom az Esz-Noémi, No-Eszter, mitöbb a No-Hanna és Esz-Hanna neveket.
Hanna pedig csúfol..Elnevezte a lányokat Esznoéminek és Noeszternek. Jókat kacarászik amikor hibázom. Márpedig gyakran bakizom, mert a kicsikre sűrűn kell rászólnom. Imádnak csúszdázni de ha lehet hason és hátrafelé és ha nem veszem észre akkor inkább kihagynák a szabályos feljutást is és inkább a csúszdán másznának visszafelé. Állva hintáznának és kinyitnák a kerti csapot, hogy aztán locsolhassanak. Bármilyen ajtót kinyitnának, kilincs vagy kulcs nem számít akadálynak. Állandóan kezet mosnának és ha lehet egyszerre felállva a kis dobogóra. Krétával összefirkálnák a ház falát és Eszter két kézzel húzná a macska farkát. Felülnének Hanna biciklijére és vérremenő csatát folytatnának ugyanazért a kiszemelt játékért. Beülnének az autómba és homokkal szórnák be a teraszt. Én meg mostanában a nevük helyett csak annyit mondok "Lányok!", mert minek is gondolkozzak feleslegesen a nevükön, úgyis együtt rosszalkodnak és ha az egyikük a kukatárolóba megy, biztosan követi a másik és ha a másik ledobja a cipőjét, hogy a 30 fokban inkább gumicsizmát vegyen fel, az egyik is ugyanúgy tesz.
Eszter, Noémi, Zita, Rita..egyszerűen csak rosszcsontok.

You Might Also Like

4 megjegyzés

  1. EszZoltán van Nozoltán az nincs is :)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Ágnes!
    Most már én is ide írom a megjegyzéseket, amikor úgy alakul, nem mintha a babaszobán nem követtem volna eddig is a mindennapjaitokat.
    Ez a "neves" bejegyzés tényleg nagyon tanulságos, és sokan vagyunk, akiknél hasonló lehet a szitu. Én is állandóan keverem a neveket, és ez a helyzet nemsoká csak zavarosabb lesz, persze legnagyobb örömömre. :)
    Mi most vagyunk túl a harmadik névválasztási procedúrán, és hát, éppen a Zita jött ki győztesen. Nekem is sok "háklim" volt a nevet illetően. Elbukott a Lilla, mert nagyon hasonlít a Csillához; kiesett a Hanga, mert a Kingához nagyon hasonlít; (a Csillát és Kingát is simán keverem, mi van, ha még hangzásuk is hasonlít??!!)elbukott a Rita,mert sógornőm is az, és a Turi névhez amúgy sem szerencsés, pedig amúgy tetszik; és végül maradt a Zita, ami majdnem Rita, de mégsem, és szerencsére tetszik, és a lányok neve mellett is megállja a helyét, ami persze nem elsődleges szempont.

    Szóval, nehéz dolog választani, és feleslegesnek is fog tűnni olykor, (persze nem komolyan) mert szerintem minden lányom minden névre fog hallgatni. Garantált lesz nálunk is a bakizás. :)
    Puszi,
    Vera

    VálaszTörlés
  3. Én rendszeresen Agabika voltam, a húgom, meg Gandika :)

    VálaszTörlés
  4. Jót mosolyogtunk a bejegyzésen,de főleg azon,hogy hallanod kellene mi zajlik nállunk!;)))
    Mia-Maja,Maja-Mia-Miácska-Majácska...:o;)))
    És,a hozzászólásokon is jót mosolygok,mindenki keveri a lányokat,ha Miárol irok,Majácskának válaszolnak és forditva.;)))
    Az az érdekes,hogy én utáltam a hosszú neveket,én mint Eleonóra,nővérem Gabriella,anyu Angelina :o;),eldöntöttem,a gyerekeimnek nagyon rövid nevük lesz!:)
    MIA-rövidebb nem is lehetne..:)
    Amikor megtudtuk,Miának hugicája lesz,kerestük a rövid M betűs neveket..;)
    Igy lett a hugica Maja..:p:)
    És,tudod mit csináltunk?:o
    A rövid nevet hogy is becézhetnénk,mint hogy meghosszabitjuk..:o;)
    Most van Miácskánk és Majácskánk!:p:p:)))
    Mia már többször rám szólt,NEM ÉN VAGYOK MAJA,ÉN MIA VAGYOK!@:p;)

    puszika,
    Miácska,Majácska és NÓRI :)))

    VálaszTörlés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes