Egyformán szeretni


Amióta nem egy gyermekem van, hanem hirtelen három, folyamatosan azon gondolkodom,hogy hogyan tudom majd egyformán szeretgetni, dédelgetni, puszilgatni, tanítgatni kislányaimat. Kicsit olyan érzésem van minden nap, amikor végre letehetem fejemet a párnámra, hogy aznap Hanna, Eszter vagy Noémi nem kapott belőlem annyit, mint testvéreik. Vajon ők is így érzik? Hannán látszana, sőt szavakkal ki is fejezné ha így lenne. Legalábbis azt remélem. Most olvasok egy remek könyvet a testvérek közötti harmonikus kapcsolatról. Egy kicsit erről is szó van benne.
Mert egyformán szeretem őket és az a célom, hogy ők is szeressék egymást. Hogy egyikük se érezze, hogy kevesebb jut belőlem. Most csak ennyi...Megyek betakarom mindhármukat.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes