No.. hát Húsvét már rég elmúlt és én nem írtam, aminek nem az eseménytelenség az oka, hanem lustaságom és az a tény, hogy inkább a szabadban vagyok, mint itt a számítógép előtt.
Hanna értelme egészen fantasztikus iramban fejlődik. Például remekül játszik el komplett szerepeket - telefonálást, főzést imitál de jól eljátszik és elbeszélget babájával is. Ilyenkor időnként saját mondataimat, szavaimat hallom vissza, így rá kellett jönnöm,hogy jobb, ha vigyázok,mert tükörképet nyújt lányom az arcom elé..
A hónap eseménye, hogy beiratkoztunk a pontosan két utcára lévő óvodába, ahová minden valószínűség szerint januártól három évig vihetjük majd Hannát. Megbarátkozott a gondolattal és azt hiszem remekül fogja érezni magát ott. Egyébiránt boldogan várjuk testvérkéit, nem múlhat el nap hasrapuszi nélkül. Ma édesapja a köldökzsinór szerepéről tartott anatómiai kiselőadást lányának, azt hiszem mire megszületnek a babák nagyon tájékozott lesz a gyerek születésében. Mondtam már, hogy kismamát játszik? Hogy kidugja a pocakját és azt mondja "van pici babám"- ilyenkor arra gondolok, hogy adja az ég, hogy legyen majd neki is de ne tizenpár év múlva, mert akkor nem nevetek majd ennyire ezen a bejelentésen. Remélem gondoskodó testvér válik belőle. Nemrég barátaink jártak nálunk két hónapos babájukkal. Hanna óriási érdeklődéssel figyelte a baba rezdüléseit, sírását, icipici kezét, csak azt akarta nehezen megérteni, hogy bizony ő még nem tud hintázni vele. Szóval amikor csak lehet felkészítjük a változásra, ami remélhetőleg ősszel bekövetkezik a családban. Addig viszont még sok idő van és élvezzük ez életet édes hármasban.